A sushi rendkívül értékes tápanyagforrás, rengeteg fehérje, valamint jód található benne, viszont zsírtartalma igen alacsony, ezért nagyban hozzájárul az egészséges életmódhoz. Taurin tartalma miatt csökkenti a koleszterinszintet és az érfalakra is jó hatással van, emellett az olajos halak omega 3 és omega 6 zsírsavakat tartalmaznak, amik a szívbetegségekkel szemben nyújtanak védelmet.

Fontosabb alapanyagok:

• Sushi rizs:

  Japán rövidszemű rizs, mely alapvetően ragacsosabb állagú, ezért érdemes megfelelő rizs-víz arány betartásával főzni (1:4) minél pergősebbre, majd az ízesítő ecet hozzáadásával kapja meg végleges ragacsosságát, így a rizsszemek megőrzik eredeti kerek formájukat.

• Sushi ecet:

  Mirinnel, sóval és kombu algával ízesített rizsecet, amely egyúttal tartósabbá is teszi az ételt.

• Mirin:

  Főtt rizs lepárlásával készül, 40-50 %-os cukortartalmú, főzésre használatos japán rizsbor. Világos aranyszínű, tiszta folyadék. Két fő fajtája: hon mirin (14 %-os alkoholtartalommal) és shin mirin (alig 1%-os alkoholtartalommal).

• Wasabi:

  Magyarul japán, vagy vízi torma. A magyarországon is honos tormához hasonló, de zöld színű gyökérnövény. Természetes közegében a japán hegyi folyók partjain nő. Erősen antibakteriális hatásának köszönhetően kezdték alkalmazni a nyers halételek kísérőjeként.

• Nori:

  Ez a japán neve a különböző ehető tengeri füveknek, illetve algáknak. Napon szárítják, préselik, majd kissé megpirítják. Jelentős protein,kálcium, vas, foszfor, karotin és szerves jód forrás. Ez utóbbi nagy mértékben segít a szervezet nehéz fém kiürítésében!

• Szója szósz:

  A szójaszósz alapja a szójabab, de vannak fajtái, amikor a szójaszószt búzával vagy árpával keverve készítik. Víz és só hozzáadásával, erjesztéssel készült mártás. Napjainkban a Kikkoman Soy Sauce a legismertebb és legjobban eladható márka, melynek a dark (sötét) változata kitűnő a sushik mellé. A természetes erjesztésnek köszönhetően, igen vitamindús és fűszeres.

A sushi magyarra lefordítva egyszerűen csak savanyú rizst jelent. Eredetileg Kínából származik és i.e. a VII.században terjedt át a szigetországba a módszer, hogy a halakat (esetleg más húsfajtákat is) tartósítás céljából besózták, rizs közé tették és beásták kövek közé. A föld alatt a rizs erjedésnek indult, így a hús még hetek múlva is fogyaszthatóvá vált. Ekkor a rizst még nem ették meg, csak később a háborúk ínséges korszakai kívánták meg az erjedt, savanyú rizs hússal együtt való elfogyasztását. Az idők folyamán ez a módszer kifinomult és már rizsecettel indították meg az erjedést.

A napjainkban elterjedt sushik a tradícióktól jelentősen eltérnek. Mára már a rizsecetet is tovább ízesítik sóval, mirinnel, kombuval (alga). -A mirin a főtt rizs lepárlásával nyert édes "bor", ami a japán konyha egyik kedvelt alapanyaga.- Pontosan 1820 óta használjuk a tekercselt és formázott módjait a sushinak, amikor Hanaya Yohei megnyitotta a mai sushi bárok ősének tekinthető üzletét Edo-ban (Tokyo). Színesebbé, fantáziadúsabbá varázsolta a kis étel falatkákat, amelyeket a világban való elterjedéssel, különböző országok jellegzetességeivel bővülve a végtelen lehetőségeknek engedve készítünk manapság.

A Több Mint Sushi is igazodott a magyar szájízekhez, főleg a rizs ízesítésénél és a fűszerezések intenzitásánál, finoman, ahol ez lehetséges, nem messze eltérve az eredeti, irányadó ízhatásoktól. Néhol koreai ízekkel is fokozzuk az élvezhetőséget, hiszen sokban hasonlít az ízviláguk a miénkhez.

A sushi különleges, egzotikus ízvilágával sok embert meghódított már és remélem, hogy a Több Mint Sushi, kipróbálása után a sushit kedvelők körében új kedvenccé válik!